A második Tégla-buli
Szolnok, 2000. június 17-18.
Titokka beszámolója

Abszolút szubjektív beszámoló

Kezdődött azonnal a készülődéssel, a felkelésig nem volt gond, edzésben vagyok, ami a koránkelést illeti, a készülődés azonban már nem ment simán. Na, ja, mert most nem a szokásos, "csak megmosom a hajam és már indulok is" módszert alkalmaztam, hanem megpróbáltam magamból NŐT faragni magamból. Mit mondjak - de hát láttátok - nem jött össze. Utolsó mentsvárként feltárcsáztam egy plasztikai sebész ismerősömet, aki kedvesen a tudtomra adta: Ő csak hozott alapanyagból dolgozik, tehát ne reménykedjek... Annyit azért megtettem az ügy érdekében, hogy sietve tisztává és illatossá varázsoltam magam. Mit később kiderült, sem az illatnak nem vettem hasznát, sem a sietésnek nem lett jó vége. Az illat a szauna meleg autóban kb. 5 másodpercig tartott, a sietség okán meg otthon maradt a játék egynémely kelléke...

Tico fedőnevű paripámnak ráadásul némi abrakra is szüksége volt, hisz a Szahara nem bírt oly száraz lenni mint a tankom. Aztán, - szerény 60 perces késéssel befutottam a találkahelyre. Csodálatosképp senki sem türelmetlenkedett, amitől annyira zavarba jöttem, hogy Pingmannak is bemutatkoztam. Vitriol is megvárt, kicsit didergett ugyan, mert csak az autó volt TÚL meleg, odakint sarkvidéki szelek fújtak... Persze a TÚL melegnek is meglett a magyarázata: bekapcsolva feledtem ugyanis a fűtést... Vitriol csak egy kicsit kínzott engem és Butuskát a sajátos zenei ízlésével, és azt is elnyomta, az épületesnek szánt társalgás, amit lefele elkövettünk. Digiton csak egyszer hozta ránk a szívbajt, mert persze Ő vezette a konvojt, egyrészt azért, hogy el ne tévedjünk, másrészt azért, hogy el ne veszítsem...

Egyszerre csak, amikor Butuska pont 1000000000000000000000szor kérdezte meg, hogy: messze vagyunk még? Digiton némi tétovázás után elhúzta a csíkot balra, és OTT voltunk. No nem az üveghegyen túl, de a várva várt buli helyszínén.

Öröm: Dalmáék (az erősebb nemhez tartozó gyengébbek kedvéért: divatbabáék) már megérkeztek. Csalódás: Más nem. Aztán egy kicsit felgyorsultak az események. Beestek Laciék, akiknek, - hogy ezzel a pesties kiszólással éljek, örültem mint majom a farkának. Elmentünk repülőgépeket csodálni. Laci hihetetlen varázserőről, és hipnotikus készségről tett tanúbizonyságot, amikor rövid úton bebizonyította, hogy mi voltakép mind diákok vagyunk, Őt kivéve, de ő meg a tanító bácsi. Így aztán költségkímélve sikerült bejutnunk... A gyerekeink - (mármint az enyém és digitoné, de kicsivel később mentek a közösbe...) olyan lelkesen vezették az egyik röpzit, hogy én komolyan csodálkoztam, hogy nem indult el...A Picur fedőnevű munka eb, mindenkinek nagyon örült, egyedül Vitrioltól menekült, tőle azonban kétségbeesetten. Aztán a digiton-titokka motoros különítmény Elindult Szolnok citybe, az ellátmány kiegészítése végett. Így Zsuzsi érkezéséről lazán lemaradtunk... Aztán előkerült Zölderő, mint valami kedves kis kobold a föld alól, és rögtön úgy csinált, mint aki húúúúúúúúúúúúúúú de megismert. Nem vettem be. Erre megpróbált megismerkedni: lássuk be sokkal jobban esett. Megtudtuk azt is - Bede István jelentette be kaján vigyorral -, hogy a csapat két vasutas gyöngyszeme kicsit eltájolta magát... A korgó gyomrok már némi szilárd táplálékot követeltek, ezért heveny pizza-rendelésbe fogtunk. Naná, hogy nem ment simán, de nem csak nekem sikerült kitalálni, hogy mi az, ami csak virtuálisan létezik az étlapon. Mindeközben mindenféle Laci-s boszorkánysággal tettük próbára gyakorlati intelligenciánk, amiről természetesen bebizonyosodott, hogy mindenkié átlag feletti. Aztán előkerültek "ország-néző" utazásuk után a csajok is. Ja, és megnéztük a katonai gyakorlóteret. Itt e sorok írója megint elbizonytalanodott: miért utálják a katonaságot a fiuk annyira? Szerintem
kifejezetten romantikus hely. A gyakorlóteret legügyesebben butuska bírta venni, (no nem azért mert az én fiam...)  J)))))))))) De gyönyörködhettem némely férfiúi hátsóval, amelyekre NEM a helyzet magaslatán hatott a gravitáció...

Kicsit később azt hittem szívek fognak szakadni, mert végre sikerült utolérnem Gábort, aki azzal kezdte, hogy rossz hírt kell közölnie. Ami persze már rég nem volt hír, hiszen a hír az, ami új, fontos, vagy érdekes. És ez már rég nem számított újdonságnak, inkább csak a megerősítést vártam, no meg arra lettem volna kíváncsi, hogy vajon miért nem lehetett a dolgot idejében lemondani... Szóval attól féltem, hogy butuska maga alatt lesz, de butuska addigra annyira összebarátkozott a Bence típusú Zozó utóddal, hogy nem ejtett könnyeket.

Aztán jött a játék, de szerénységem tiltja, hogy erről bővebben beszámoljak, csak annyit: annyira okosak voltatok, hogy legközelebbre kicsit nehezítek. Már-már azon vagyok, hogy az empiriókriticizmust kell elmutogatni, de még az is lehet, hogy a statisztikai valószínűséget rajzoltatom le veletek. J))))

A játékok, a viccek, Zozó spanyol gitárja elkísértek minket az éjszakába, ahová Laci, gyönyörű kedvesével, és bűbájos vérebével elautózott. Aztán álomba meséltük Zsuzsit, és egyben elaltattuk pókfóbiáját is, megtudtunk néhány érdekes részletet Zölderő borotválási tudásáról, majd magunk is nyugovóra tértünk. Szegény Norci gondolom a velem egy szobában eltöltött éjszaka után erősen töpreng egy új horror forgatókönyvén, a "Rémálom" sorozat mintájára...

Reggel... El se hittem, hogy elrepült. A fürdőszobában csak Zsuzsi lepett meg, aki a tusfürdőjét kereste, pedig én egy századnyi kiskatonára számítottam. Vagy ki tudja? J))))))) Zsuzsit egyébként ÉN vihettem ki a "pu-ra" bi-bi-bííííííííííííí. Úgyhogy kb. egy órán keresztül ÉN bitoroltam egyedül a társaságát.

Fényképezés. Ennek első felvonását már láttátok, aztán kerekekre pattantunk, és Szolnokig meg se álltunk. Itt Zölderő kiszállt mellőlem... L(((((((azóta is hullanak a könnyeim... J))Maradt Vitriol, Norci, és Butuska. Irány Pest. Az út totálisan eseménytelen volt, újabb patakönnyek a végállomáson, és búcsúztam mindenkitől. Uh. Most egy kicsit meghúzom, mert a tudjátok én, flekkdíjért dolgozom, vagyis a mennyiségért fizetnek, de ez még szerintem is túlzás...

Ui.: jelentem egy és fél mondatot kihúztam!!!!!!

Digiton kocsija, Norci dedikálja a Pista bácsinak szánt italkülönlegesség üvegét. Kockásban: Vitriol

Andi, Laci, Vitriol - Activity közben

Ekkora halat fogtam...

Dalma: Na mit kell mutogatni ötért? digiton: kicsit jobban fordítsd felém...!

Egy szó, érted?! Egy szó....!