A második Tégla-buli
Szolnok, 2000. június 17-18.
Divatbaba beszámolója

Fogalmam sincs, hogy fog sikerülni leírni egy teljes nap összes eseményét ide, de hát igyekszem. Először is azzal kezdem, hogy borzalmasan fájnak az ujjaim, de mégis lelkesen kopácsolok nektek, hogy ne gyötörjön titeket legalább a kíváncsiság, legfeljebb a bánat, hogy nem tudtatok jönni.
Amikor mindenki kezdte lemondani a dolgot (ez most nem szidás, tudom, hogy akartatok jönni!!!) nekem is kicsit elment a kedvem a dologtól. Sőt a párom az utolsó pillanatban is gondolkodott, hogy jöjjön-e, de győzött a kíváncsiság és mégiscsak befogta a kocsit :), ami a maga 18 évével már elég rozzant, így jó korán elindultunk. Egész úton attól tartottam, hogy nem érünk le 10 órára és be sem engednek minket. Így esett, hogy fél tízkor mi voltunk az  elsők :)).

A találkozó egy művelődési házban volt. Titokka, Butuska, H2SO4, Pingman, Digiton és az egyik fia jöttek két kocsival. Nem is tudom, honnan került elő Norci, de ő is eljött. A játékosok közül Laci a barátnőjével (és a 8 hetes "kollegával", egy uszkárral) és Zsuzsa egyedül jött el. Gáborra mindenki számított, pláne, hogy még csak le se mondta a dolgot.

Először a szabadtéri repülőmúzeumot néztük meg. Ott kissé szétszóródott a társaság, de lassacskán mégis összegyűltünk. Lacit kérdezgettük a játékkal kapcsolatban. Visszafele menet találkoztunk össze Zölderő alias Csacso-val. István végigtelefonálta azokat, akik jelezték, hogy jönnek, de még nem értek oda 1 óra körül sem. Így derült ki, hogy Gyöngyi és a barátnője elindultak, sőt a vonaton ülnek, csak éppen nem szálltak át Szolnok felé :)))

Laci kipakolta a bűvésztáskáját és a társaságnak különböző ördöglakatokat, egyéb feladványokat, logikai játékokat mutatott. Igazi nagy bemutatót nem tartott. Nagyon  kellemesen csalódtunk benne. Aranyos, közvetlen, mosolygós ember. A sok logikai játék után pizzát rendeltünk. Épp a végén tartottunk, mire Gyöngyiék megérkeztek. :)

Egy kis beszélgetős szieszta után Titokka és Digiton levezényelték a Tégla-activityt. Két csapatra oszlottunk és a csapatok váltakozva húztak egy-egy kártyát. A kártyán lehetett valamilyen fogalom a játékkal kapcsolatban amit vagy elmutogatni, körbeírni, vagy lerajzolni kellett. Volt "gyakorlati feladat" ami azt jelentette, hogy a feladatot csak Zsuzsa illetve Laci végezhette. Pl. Lacinak 6 emberből becsukott szemmel tapogatás alapján ki kellett találnia, hogy ki a saját, ill. ki az ellenséges csapat tagja. Voltak még személyes kérdések. Pl. mutogassa el a  versenyző a kedvenc épületét, ételét, stb. A játék nagyon jól sikerült, utána megint beszélgettünk, Digiton készült az esti gitár előadásra, majd kis unszolás után a csapat elindult az akadálypályára.

Sajnos oda nem lehetett vinni a fényképezőgépet. Volt autógumik között ugrálás, lánchálón fel és lemászás, és egy sátor alakú fa szerkezet, amire kötélen lehetett felmászni és a másik oldalon a kötélen leereszkedni. Hát én nem ereszkedtem, hanem akkorát csúsztam, hogy végigégette a bal kezemet, pillanat alatt hólyag lett az ujjamon és a jobb kezemen a mutatóujjamon feltépte a bőrt /hétfőn a munkát pedig azzal kezdtem, hogy  még egy ujjamat megvágtam papírral :)) /. Volt még egy  akadály, aminél be kellett bújni valami alagútba és a kijövetel úgy történt, hogy derékmagasságtól kezdődően 3 kútgyűrűt kellett megmászni. István elvitt minket az uszoda  felé, de hát nem mehettünk be sem oda, sem pedig a többi akadálypályára.

Titokka és Digiton még délelőtt bevásárolt  így vacsorára igazi házibulis "zsíros deszkát"  készítettünk. Este még "gyilkos"-t játszottunk, meg újra activityztünk, de most már az igazi társasjátékkal. Viccmeséléssel, Digiton gitározásával töltöttük az időt. Laciék éjjel indultak haza Egerbe. Egy óra körül indultunk a szálláshelyre, de még a folyosón egy kicsit beszélgettünk, tehát 2 óra körül feküdt le a társaság. 8 órára beszéltük meg a felkelést, ehhez képest amikor Zölderő 10 óra körül mint egy őrmester végigdöngette az ajtókat (István azt mondta,hogy csak mi vagyunk a szálláson, így aztán meglepődve tapasztaltuk, hogy egy vadidegen ember kissé kábán a hirtelen ébresztőtől kitámolyog a szobájából) és iszonyú erős hangján felszólította a "katonákat" a felkelésre. Pingman szegény hálóruhában ugrott az ajtóhoz, Gyöngyiék pedig szintén meglepődtek a "korai" ébresztőn. H2S04 viszont még erre sem ébredt fel.

Mire a későn kelők odaértek valaki mindig eltűnt, alig lehetett összeszedni a társaságot egy közös fotózásra. Még indulás előtt lesétáltunk a Tisza holtágának partjához, aztán kissé nehézkesen elérkezett a búcsú ideje.  Hát vége lett.

Akár hiszitek akár nem, hazafelé eszembe jutott Fintor. Akármilyen is volt a játék úgy érzem, hogy a játékosoknak és a fórumosoknak a sok, itt kötött ismeretség, sőt barátság bizonyította, hogy bármi is történt a forgatáson mégis megérte a dolog és ha igaza is van az ilyen fintor és még nem tudom milyen szerzeteknek akkor is ez a lényeg:  Olyan emberek jöttek össze, akik e nélkül soha nem ismerhették volna meg egymást..

Most nem írnék arról, hogy Laci miket mesélt. Majd külön levél megy. Talán kissé szárazra sikerült a leírás, de már 10 óra és igencsak fáradt vagyok.

Dalma