A második
Tégla-buli.
Szolnok, 2000. június 17-18.
Digiton beszámolója
A találkozó fél nyolcra volt megbeszélve a Titokka-Digiton konvoj utasainak a Határ úti EUROPARK parkolójába. A társaság időben meg is érkezett, még Norci is ott volt a "meeting-point"-on pontosan, pedig ígért némi késést az egyeztetéskor.
Az utaslisták:
A GOD-658-as járat előjegyzett utasai:
A pilóta: Titokka
A GZE-877-es járat utasai:
A pilóta: Digiton
A kedvezőtlen kommunikációs nehézségek miatt a GOD társaság listájáról törölni kellett JWalkert. A gép egyébként mintegy 60 perces késéssel állt fel a kifutáshoz, míg a GZE vállalat utasai, kiegészítve vitriollal, a betonon várakoztak és a késés okáról elmélkedtek fennhangon. A GOD járatának pilótája később rádión jelentette a helyzetét, ekkor már a TICO típusú gép kapitányának vezetési technikája is szóba került, a társaság fennhagon elemezte, hogy a sebességkorlátozások túllépése miatt megállított jármű parancsnoka vajon hány "közeggel" bonyolódott verbális konfliktusba. Részlet a beszélgetésből:
- Honnan is jönnek?
- Békásról.
- Hétkor még zuhanyozni indult?
- Ja.
- Akkor most valahol a rakparton gyalázhatott le egy rendőrt...
Jellemző volt még a "HOOOOL A VERAAA", mint pusztába kiáltott szó...
Végül befutott a GOD gépe és 8:30-kor a konvoj dél-keleti irányban elhagyta a fővárost. Az utazás -egyetlen, a GZE járat utasainak adrenalinszintjét megdobó kis kalandtól eltekinteve- eseménytelenül telt. Pingman kitűnő navigációs képességeinek köszönhetően 10:00 körül a gépek megérkeztek a szolnoki repülőtérre.
Elsőként a tervezett akció főhadiszállását foglalták
el az újonnan érkezők. A bázis szerepét a laktanya kantinja játszotta, melynek
homlokzatán a relytélyes "MÜV.O." felirat díszelgett, hátulról
megvilágítható piros betűk formájában.
(a helyiség hangulata első ránézésre jeles nagybátyám, Fábry Sándor
humorista-közíró Dizájn Centerét juttatta eszembe, ám ennek ellenére céljainkank a
terem a legtökéletesebben megfelelt. a szerző megjegyzése)
A két gyermek azonnal egymásra talált, elválaszthatatlanok lettek egy pillanat alatt.
A berendezkedés perceiben derül ki, hogy Gyöngyiék reggel rossz vonatra szálltak a Keletiben. Igaz, az is 08:05-kor indult, de nem Szolnokra. Füzesabonyba.
Befutott Laci, a bűvész, egy "Emy&Samy" feliratú mikrobusszal és azonnal kiosztott néhány autogramot valami temérdek logikai-és ügyességi játékot, mely utóbbiak hosszú időre lefoglalták a felnőttserek érdeklődését. Néha valaki felkiáltott:
-Leszedtem a karikát a dróóóótróóól!
Majd az illető vad táncba kezdett, megünneplendő
kimagasló teljesítményét.
Laci kapcsán -aki kedves és csinos párjával, Katival érkezett- meg kell említenünk azt az egyenlőre névtelen apró uszkárt is, ami (szinte:aki) azonnal a társaság kedvence lett. Picurként azonosította mindenki, estére már hallgatott is kicsit új, ideiglenes "azonosítójára".
A délelőtt folyamán a társaság meglátogatta a helyi repülőgép múzeumot, ahol egy kellemes séta keretében botzadtak el a szovjet csúcstechnika remek termékeinek láttán.
Ebédként a városból rendelt pizzát fogyasztotta a társaság, kivéve Digitont, Bencét és Butuskát, akik ugyanennek az élelmiszernek a GZE fedélzetén Pestről hozott hideg változatát próbálták az emésztőrendszerükbe juttatni. (sikerrel)
Zsuzsi, a másik tégla-játékos is megérkezett, de ennek időpontját sajnos nem sikerült rögzíteni. Egyszer csak ott volt élőben, fiatalon és kedvesen.
15:00 körül megérkezett a "füzesabonyi" túraosztag is, Gyönygyi és Andi.
Körülbelül ezidőtájt Titokka és Digiton furcsa titkolózásba ketdtek, rejtélyes csomagokkal a kezükben sötét sarkokba vonultak, összedugták a fejüket és démoni mosollyal a szájuk sarkában színes kártyákra irogatni kezdtek valamit. Később mindenre fény derült...
A társaság újabb kirándulása következett a laktanya területén található gyakorlótérre. A JAG című sorozatból ismerős eszközök kipróbálásában többen jeleskedtek, Bence különösen, mindenre azonnal fel (le) mászott, aztán félúton elakadt és se előre se hátra. Az első kudarc azonban nem szegte kedvét Hősiesen elakadt újra és újra...
Különös és félelmes momentuma volt a laktanya területén való mozgásnak az a tudat, hogy bármikor bármelyik látogatót lelőhetik. Ugynais a katonai létesítmény területén kihelyezett táblákon túlra merészkedni egyenlő lett volna az öngyilkossággal, mint azt Bede Istvántól a társaság megtudta. Aki túlmegy, az ólommérgezésben kimúlik nyomban...
Következett a várva várt JÁTÉK.
Minden dícséret Titokkát illeti a szervezésért, aki Digiton szolid
közreműködésével levezette az ACTIVITY alapokon zajló vetélkedést. Két csapatra
bomlott a társaság a két jelenlévő tégla-játékos vezetésével. A hosszú viadal
során a bekötött szemmel való célbadobástól és tapi-játéktól kezdve a
mutogatós fordulókon át a műsorismereti kérdésekig minden szerepelt. Nagyon
élvezetes és komoly küzdelem folyt.
A nyeremények kiosztását követően laza klub-estté
szelidült az izgalom, zsíroskenyérrel, viccmeséléssel és Digiton zenei múltja
nyomainak felidézésével. Ekkor hangzott el Hédi rókás vicce, mely magyarázatot
adott a hídról való leugrás pillanatában elhangzott "mit is mondott a
róka" eredetére. Zsuzsi tolmácsolta a rövid, tréfás történetet (az SMS
mintájára: SHS Short Humorous Story).
Újabb Activity forduló következett, immár a "hivatalos" kártyákkal. Ennek végeztével lassan nyugovóra tért a csapat, nem kis mértékben beesett szemekkel, és -az elfogyasztott hagyma hatására- dögletes párákat lehelve.
A vasárnap délelőtt ébredéssel telt a friss nyári illatokkal teli, ragyogó időben, míg dél körül megszületett a döntés: induljunk!
A GOD-GZE karaván délután két óra körül érkezett vissza az EUROPARK parkolójába...
digiton